Szakdolgozatok 2010-2011

1. Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település társadalom-földrajzi elemzése
   Zavagyiné Kertész Anna (Szatmárcseke)
   Szaplonczai Lászlóné (Panyola)
   Papp Erika (Kisvárda)
   
2. Falusi turizmus térhódítása és területi jellemzői Magyarországon
3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy kistérségének komplex társadalom földrajzi elemzése
4. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye periférikus területeinek gazdasági felzárkózása
5. Az infrastruktúra változása a Beregi-Tiszaháton
   Nagy Marietta földr. (Nyíregyháza)
6. Az ökoturizmus fejlesztési lehetőségei az Észak-alföldi régióban
7. A Tisza, mint összekötő kapocs a határon átívelő turisztikai kapcsolatokban
8. Egy megyei kistérség komplex társadalom-földrajzi bemutatása
9. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye falusi turizmusának fejlődése (egy konkrét településen) 1992-től napjainkig
10. Nyíregyháza megyei jogú város társadalom- földrajzi átalakulása az elmúlt 20 évben

1. Szatmári települések falusi turizmusának fejlődése (egy konkrét településen) 1992-től napjainkig
   Bíró Rita IFO (Nyírbogát)
   Bogáti Ágnes IFO (Tarpa)
   Nagy Gréta IFO (Tivadar)
   Horváth Piroska IFO (Jánd)
   Domoszlai Barbara IFO (Fényeslitke)
2. A fesztiválok, mint turisztikai vonzerők a Rétközben
   Halász Fruzsina II. évf. IFO-s hallgató
3. Örökségturizmus, kulturális turizmus lehetőségei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ill. valamely településen
   Bodor Bernadett (Eger)
4. Határon átívelő turisztikai kapcsolatok erősítése a magyar –román határmenti zónában.
5. Természeti értékeik turisztikai hasznosításának lehetőségei a beregi területeken, a Szatmár-Beregi Natúrpark hatása a turizmus fejlődésére
6. Az Észak –alföldi régió természeti értékeinek bekapcsolása a turizmusba
7. Szabolcs-Szatmár- Bereg megye kulturális turizmusa
8. Bevásárló turizmus irányváltása a rendszerváltás követően
9. TDM helyi szervezeteinek megalakulása és turizmusfejlesztési elképzeléseik
   Riegel Kinga II. évf. (Rakamazi térség)
10. Turizmus és vidékfejlesztés kapcsolata egy kistérség példáján bemutatva
11. A fesztiválok, mint turisztikai vonzerők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
    Bencze Bettina II. évf. IFO-s hallgató
12. Fiatalok utazási szokásai 2010-ben
    Jászai Lídia II. évf. IFO-s hallgató
13. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gasztronómiai turizmusa
    Cziránku István lev. (Szatmár-Beregi síkság)
    István András lev. (Nyírség)
14. Hagyományőrzés Mátészalka kistérségében
    Bakos Alexandra IFO-s

1. Történeti földrajzi vizsgálatok a Mátra északi előterében (18-20. század)
   Vaszicskó András (Kp.-Nyírség)
2. A Hernád-völgy szlovákiai szakaszának történeti földrajzi vizsgálata (18-19. század)
3. A Sajó-völgy szlovákiai szakaszának történeti földrajzi vizsgálata (18-19. század)
4. A földhasznosítás sajátosságai egy Északi-középhegységi tájon (18-21. század) (A tetszőlegesen választott táj kiterjedése minimálisan 100 km² kiterjedésű legyen!)
   Taskó Szilárd Levente (Szerencs-köz)
5. A hajdúvárosok történeti földrajza (18-19. század)
6. A Tornai-dombság településeinek komplex történeti földrajza (18-20. század)
7. A Galyaság településeinek komplex történeti földrajza (18-20. század)
8. A határhasználat változásai a Taktaközben a 18. század második felétől napjainkig
   Tóth Béla földr.
9. Gönc népesség és településföldrajza (18-21. század)
10. Megyaszó és térsége komplex történeti földrajza (18-20. század)
11. Encs népesség- és településföldrajza (18-21. század)
    Ortó Erika földr.
12. Tiszalúc népesség- és településföldrajza (18-21. század)
13. A mező- és erdőgazdaság sajátosságai a Hegyköz falvaiban (18-21. század)

1. Egy szabadon választott táj néprajzának komplex bemutatása
2. Egy szabadon választott néprajzi csoport néprajzának komplex bemutatása
   Kirs Nikolett IFO (Székelyföld)
   Perényi Károly földr. (Rakamazi németek)
3. Székelyföld népi építészete
4. A népművészetek szerepe az idegenforgalomban
5. A Dunántúl népi építészete

1. Egy-egy alföldi város településhierarchiai helye és vonzáskörzetének vizsgálata
   Nagy Csilla Erzsébet II. földr. lev. (Nyírtura…, 1960-2011)
2. Kisvárosok a szuburbanizációs térben
   Karahuta Dávid II. földr. (a vidéki M.O.-on) Bali Lóránt hallgatója volt
3. Egy-egy alföldi statisztikai kistérség demográfiai vizsgálata
   Osváth Ágota (Csengeri Kistérség, 1980-2011)
   Szilágyi Boglárka (Kisvárda)
   Birgány Krisztina földr. (Nagyvarsány és Kisvarsány)
4. A kistérségek helye és szerepe egy-egy megyében vagy régióban
   Tőzsér László (Szerencsi Kistérség, B.-A.-Z. megyében)
5. Lakóhelyem szociálgeográfiai vizsgálata (kérdőívvel)
   Makkai Szilárd (Vaja)
   Petra Zsanett (Mezőnagymihály)
   Jakab Adrienn (Taktaharkány)
   Rácz Noémi (Öcsöd)
   Nyárádi Anikó (Rétközberencs)
   Kristóf Andrea (Onga)
   Papp László (Kállósemjén)
   Béres Gergő (Szorgalmatos) Bali Lóránt hallgatója volt
6. Rang-nagyság eloszlás a Kárpát-medence városhálózatban (1910-2010)
7. Lakóhelyem (város) funkcionális-morfológiai sajátosságai
8. Nyíregyháza bűnözésföldrajzi sajátosságai
   Puskás László
9. Az emberi erőforrások szerepe egy kistérség területfejlesztésében
   Ébert Vanda földr. (Nyírbátori Kistérség)

1. A turizmus szerepe a regionális területfejlesztésben
   Orosz Lívia Diána (Fehérgyarmati Kistérség)
2. A földrajzi adottságok szerepe egy kistérség turizmusában
   Ónya Adrienn (Hajdúhadházi Kistérség)
   Suhaj Ildikó (Hegyköz)
3. Az emberi erőforrás szerepe a terület- és vidékfejlesztésben
4. A fekete- és szürkegazdaság hatása a turizmusra
5. Egy-egy kistérség épített környezeti értékeinek szerepe a turizmusfejlesztésben

1. A Nyírség táj- és erőforrás-használata a 18-19. században
2. A Sajó-völgy környezetgazdálkodása a 18-19. században
3. A Zagyva-völgy tájhasználata (18. század-1945)
4. A Mátra-vidék tájhasználata és az ember tájformáló tevékenysége (18-19. század)
5. A Börzsöny táj- és erőforrás-használata a 18-19. században
6. Erdőhasználat a Kárpát-medencében (a honfoglalás korától 1920-ig)
7. Ártérperemen és talajhatáron kialakult vásárhelyek az Alföldön (18-19. század)
8. A vízenergia-használata Kárpátalján (a terület humanizálásától 1920-ig)
9. A Bükk-vidék népesség- és etnikai földrajza (18-20. század)
10. A Zempléni-hegység idegenforgalma 1945-ig

1. A tenger hullámzásának energetikai hasznosítási lehetősége
2. Az őserdők pusztításának jelenlegi folyamata és állapota
3. A zéró energiaházak, egy ilyen ház megtervezésének hazai feltételei
4. Az óriás városok jelenlegi átrendeződése a világban
   Vári Donát földr.
5. Az alga, mint bio-üzemanyag, a hazai kutatás helyzete
6. Miért tértek vissza az atomerőmű építési programok az Európai Unió terveiben?
7. A szén földalatti elgázosításnak környezetvédelmi vonatkozásai
8. A naperőművek (egy megyei megoldás tapasztalatai)
9. Egy világméretű naperőmű-rendszer kialakítása a Szaharában
10. Valóságos-e a klímaváltozás?
    Mikó Anita földr.  (a globális klímaváltozás M.o.-on)
11. Az arktikus területek jégtakaróinak olvadása, a jelenlegi folyamatok vizsgálata
12. A tengeri olajkutatás és környezetvédelmi problémái
13. Hogyan készülnek az arab államok az olaj utáni korszakra?
14. Egy megacity fenntartható fejlődésének feltételei
15. A timföldgyártásnál keletkezett vörös iszap melléktermék gazdaságos felhasználásának lehetőségei
    Borcsik Zsolt II. évf.
16. A tengeráramlások energetikai felhasználásának lehetőségei. Az ár-apály erőművek
17. A víztározós erőművek Európában
    Tóth Tibor földr.
18. Szélerőművek létesítésének lehetőségei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, elsősorban Záhony térségében
19. A földhő hasznosítása a felszín alatti 200 méter mélységig terjedő rétegekből
20. A geotermikus hő hasznosítási lehetősége egy adott településen
    Vári Tamás földr. (Tiszavasvári, kommun. haszn.)
    Kovács Ferenc földr. (Téglás, Hajdúhadház)
21. Termálvizes hasznosítás lehetőségei a mezőgazdaságban (intenzív haltenyésztés, zöldségtermesztés, gombatermelés, aszalás, szárítás), ezek gazdaságossági jellemzése
22. Panel épületek hőszivattyús energiaellátása (Budapest-Kelenföldi tapasztalatok)
23. A csicsóka, mint bio-üzemanyag
24. A fényeslitkei gáz-átemelő állomás hőjének hasznosítási lehetősége
25. Egy szalmaerőmű ésszerű telepítésének természeti és gazdaságföldrajzi feltételei
26. A zempléni szőlőterületek venyige hasznosításának lehetőségei, kapcsoltan egyéb mezőgazdasági melléktermékekkel
27. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye talajvizeinek energiahasznosítási lehetőségei
28. A megye belvízmentesítésének legfontosabb feladata (tervek, javaslatok)
    Virga Nikolett földr. (Sz.-Sz.-B. megye)
    Bodnár Csilla földr. (tervek, lehetőségek)
29. Nyírtelek demográfiai jellemzői 1949-2011 között
    Mester Dávid föld. (Bali Lóránt hallgatója volt)
30. Debreceni termálfúrások jelenlegi állapota, hasznosítása és gazdaságossági problémái
    Thurzó Zoltán földr. (Debreceni termálfúrások)

1. Egy kistérség népességszámának változása, népmozgalmának főbb jellemzői a rendszerváltás utáni években
2. Egy kistérség agrárgazdaságának helyzete és fenntartható fejlődési lehetőségei
   Kiss János föld. (Panyola; Bali Lóránt hallgatója volt)
3. A gyümölcstermesztés alakulása és a fejlesztési lehetőségei a Felső-Tiszavidék folyóinak (Tisza, Szamos) hullámterében
   Horváth Enikő földr.
4. Lakóhelyem agrárgazdasága és a XXI. század kihívásai
   Török Ivett (Milota)
5. A határon átnyúló kapcsolatok alakulása az ukrán, román határszakaszon az 1990-es évektől és fejlesztési lehetőségek
6. A tanulói tevékenység fokozásának lehetőségei a teljesítményképes tudás fejlesztése érdekében
7. Az ukrán és a román határmenti települések demográfiai jellemzői 1980-tól napjainkig
8. A cigány népességszám és területi megoszlása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a XX. század második felétől napjainkig
   Demeter Ádám földr.
9. A tanyák számbeli alakulása és gazdasági szerepkörük Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a XX. és a XXI. században

1. Az idegenforgalom hatása a területfejlesztésre egy kiválasztott kistérségben, területen
2. Területfejlesztés az EU-s programok tükrében egy kiválasztott megyei kistérségben
3. Új turisztikai termék fejlesztésének lehetősége egy kiválasztott területen
4. Az ifjúsági turizmus helyzete egy kiválasztott területen
5. Az ökoturizmus adottságai és lehetőségei egy kiválasztott területen
6. A kerékpárturizmus adottságai és lehetőségei egy kiválasztott kistérségben
7. A víziturizmus adottságai és lehetőségei egy kiválasztott kistérségben
8. A falusi turizmus adottságai és lehetőségei egy kiválasztott kistérségben
9. Az egészségturizmus aktuális kérdései egy mintaterületen végzett vizsgálatok alapján
10. Az egészségturizmus helyzete egy mintaterületen végzett vizsgálatok alapján
    Győrfi Tibor földr. (sportturizmus, Észak-alföldi régió)
11. B.-A.-Z. vagy H.-B. megyei kistérség turizmusának és fejlesztési lehetőségeinek értékelése
12. Egy kiválasztott kistérség turisztikai vonzerejének elemzése és értékelése
    Mátrai Dóra (Szamos)
    Gégény István Zsolt földr. (Nyírbátori kistérség) (Bali Lóránt hallgatója volt)
13. Két kistérség vagy város turizmusának összehasonlító elemzése
    Csobai Ágnes (Kisvárdai- és a Záhonyi Kistérség)
    Dévai Tibor (Boglárlelle és Gergelyiugornya)
    Vágáczki Krisztián (Fehérgyarmati és a Vásárosnaményi Kistérség)
    Kajuha Kitti (Tiszavasvári és a Vásárosnaményi Kistérség)
    Harsányi Ildikó (Ibrány és Nagyhalász Kistérség)
    Szabó Ákos (Miskolc és Nyíregyháza)
14. Megyei, szomszédos megyei vagy régiós kistérségek turizmusának összehasonlító elemzése
15. Egy kiválasztott turisztikai termék jelentősége és hatása egy kistérség turizmusában
    Pukler József Attila (Bereg)
16. Szabadon választott település idegenforgalmi termékkínálatának elemzése, értékelése
    Szanyi Alexandra (Nyíregyháza)
17. Társadalomföldrajzi vizsgálatok a Nyíregyháza környéki bokortanyákon
18. A bokortanyák fejlesztési lehetőségei
19. A bor és a pálinka szerepe a magyar turizmus kínálatában
    Guti Anita
20. Egy település vagy kistérség társadalomföldrajzi elemzés
21. Vallásturizmus az Észak-alföldi régióban napjainkban
    Venter Mihály
22. A szabadidő eltöltésének lehetőségei Kállósemjén környékén
    Domokos Tímea
23. Disznótoros rendezvények jelentősége Sz.-Sz.-B. megye turisztikai kínálatában
    Jenei Nóra
24. A sportturizmus jelentősége Debrecen és Nyíregyháza vonatkozásában
    Győrfi Tibor földr. BSc

1. Antropogén geomorfológiai vizsgálatok a Kelet-Borsodi-szénmedencében választott mintaterület példáján
2. A szénbányászati tevékenység földrajzi vizsgálata egy borsodi település vagy tájrészlet példáján
3. A szénbányászat, mint antropogén geomorfológiai tényező egy hazai település vagy kistáj példáján
4. A szénbányászat történetének földrajzi szempontú értékelése egy borsodi település példáján
5. A kőbányászat földrajzi, természetvédelmi szempontú vizsgálata egy mészkőhegységi mintaterület példáján
6. Tájhasználati változások történeti földrajzi vizsgálata a Kelet-borsodi-szénmedencében választott mintaterület példáján
7. Az egyedi tájértékek vizsgálatának földrajzi vonatkozásai
8. Egyedi tájértékek kataszterezése és értékelése egy hazai tájegység, kistérség vagy település példáján
9. Földtani természetvédelem lehetőségei valamely Nemzeti Park környezetében s ennek szerepe a környezettudatos szemlélet kialakításában
10. A természetjárás kapcsolatrendszerének földrajzi szempontú vizsgálata egy hazai hegység példáján
11. A turizmus tájformáló hatásának vizsgálata egy hegységi mintaterületen (és ezen tapasztalatok felhasználása a földrajz tantárgy oktatásában)
12. Egy hazai outdoor turisztikai tevékenység (pl. falmászás, barlangászás) adottságainak és környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata adott mintaterületen
13. Egy település környezeti problémáinak elemzése
14. A földrajzi ismeretek szerepe a mindennapokban és ezen tapasztalatok felhasználása a földrajz tantárgy oktatásában
15. A médiában megjelenő földrajzi ismeretek vizsgálata és ezen tapasztalatok felhasználása a földrajz tantárgy oktatásában
16. Az Interneten megtalálható földrajzi ismeretek vizsgálata és ezen tapasztalatok felhasználása a földrajz tantárgy oktatásában
17. Erdei iskola programok szerepe és értékelése a földrajzi, környezeti ismeretek oktatása szempontjából

1. Kőbányák turisztikai célú hasznosítása egy mészkőhegységi mintaterület példáján
2. Egyedi tájértékek kataszterezése és turisztikai felhasználási lehetőségei egy hazai tájegység, kistérség vagy település példáján
3. A természetjárás kapcsolatrendszerének földrajzi szempontú vizsgálata egy hazai hegység példáján
4. A turizmus tájformáló hatásának vizsgálata egy hegységi mintaterületen és ezen tapasztalatok felhasználása a földrajz tantárgy oktatásában
   Dráviczki Sándor földr. (nyíregyházi oktatási intézmény)
5. Egy hazai outdoor turisztikai tevékenység (pl. falmászás, barlangászás) adottságainak és környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata adott mintaterületen
6. Természetvédelem a turizmusban, a fenntartható turizmus egy nemzeti park példáján
7. Az aktív turizmus szerepe és fejlesztési lehetőségei egy településen, kistérségben (választott téma horgász-, kerékpáros-, gyalogos-, vízi-, stb.- turizmus)
   Kiss Marianna IFO (Nyíregyháza környékén)
   Gergely István IFO (sportrendezvény, Spar Maraton)
8. Turizmusfejlesztési tervek egy település vagy kistérség példáján
9. Barlangok turisztikai hasznosítási lehetőségei egy konkrét tájegység példáján
10. A sziklafalak turisztikai szerepe és hasznosítási lehetőségei egy konkrét tájegység példáján
11. Teljesítménytúrák turisztikai szerepe egy választott régióban, tájegységen
12. Egy választott nemzeti park turisztikai koncepciójának értékelése
13. A turizmus helyzetének és fejlesztésének bemutatása egy kistérség vagy település példáján
    Molnár Mariann IFO II. évf. (Polgár Kistérség turisztikai helyzetelemzése) – a téma maradt, a konzulens tanár Dr. Sütő László lett (Bali Lóránt hallgatója volt)

1. Természetvédelmi aktuális problémáinak elemzése egy dombsági vagy középhegységi kistáj természeti értékeinek bemutatásával
2. Egy vulkáni kistáj földtani természetvédelmének helyzetfeltáró értékelés
   Horváth Szilvia (földtud. értékek, Észak-Zemplénben)
3. Egy dombsági vagy középhegységi terület kisvízgyűjtőjének morfológiai jellemzése, felszínfejlődése
4. Vulkáni hegységek eróziós formakincsének vizsgálata
   Perger Attila földr. (Mád)
5. Vulkáni hegységek építő és díszítőkő bányászatának története, perspektívái
6. A bányászat értékfeltáró szerepének vizsgálata szabadon választott mintaterületen
7. Kistérségi statisztikai adatbázis geoinformatikai alapú feldolgozása
8. Az ásványgyűjtés felszínre gyakorolt hatásának elemzése, a védelem lehetőségei
9. Tájhasználat és természeti erőforrások kiaknázása egy ökofalu példáján

1. Egy hazai régió, kistérség, üdülőkörzet vagy település turizmusának és fejlesztési lehetőségeinek értékelése
2. Két kistérség vagy város turizmusának összehasonlító elemzése
3. Történelmi borvidékek településeinek összehasonlító turisztikai jellemzése
4. A kerékpáros turizmus jelentősége a …………………… kistérségben
5. Az ökoturizmus jelentősége a …………………… kistérségben
   Nyíri Anikó IFO (Tisza-tavi régió)
   Apacsová Dorina földr. (Szalánci-hegység)
6. Természetföldrajzi tájtípusok (dombság, hegyvidék, síkság) termékkínálatának összehasonlító turisztikai jellemzése
7. A tájadottságra alapozott turisztikai lehetőségek feltárása szabadon választott kistérség/kistáj estében
8. Egy hazai kistérség vagy üdülőkörzet természeti és épített értékeinek turisztikai szempontú elemzése és értékelése
9. Látogató-statisztikai vizsgálatok a természeti környezetben található turisztikai célterületeken
10. A fenntartható turizmus vizsgálata egy hazai nemzeti parkban (natúrparkban, tájvédelmi körzetben) végzett kutatás alapján
11. Adott turisztikai termék (pl. kulturális, borturizmus) jelentősége, szerepe valamely régió turizmusában
    Pankotai Viktória IFO (Bodrogkisfalud borturizmusa)
    Suller Nikolett II. évf. IFO-s hallgató (Abaújszántó borturizmusa)
    Haraszti Zsoltné II. évf. IFO-s hallgató (Gyula termálturizmusa)
12. A gyógy és egészségturizmus aktuális kérdései tetszőleges mintaterületen végzett vizsgálatok alapján
13. A természeti és épített környezet értékeinek turisztikai szempontú értékelése valamely település, kistérség példáján
14. Szabadon választott település idegenforgalmi termékkínálatának elemzése
15. Egy régió erdei iskola kínálati piacának elemzése

1. Tájváltozás a Duna-Tisza közén
2. Cianidos bányászat a Kárpát-medencében
3. Városökológiai kutatások
4. A tájhasználat változásai és a történeti kultúrtáj alakulása egy középtájegység területén
5. Tájökológiai potenciálok alakulása egy mintaterületen

1. „Komfortklíma” vizsgálatok Nyíregyháza két különböző részén (2 fő, kérdőíves)
2. Frontérzékenység vizsgálatok a hallgatók körében (adott szempontok alapján, kérdőíves)
3. Szélsősége időjárási jelenségek az utóbbi 10 évben a megyében.
4. A különböző meteorológiai előrejelzések beválásának vizsgálata Nyíregyházán.
5. Az éghajlatváltozás várható hatás a megye mezőgazdaságára.
6. Az időjárási helyzetek nap- és szélenergiája Nyíregyházán.
7. A front-típusok és a napi, havi csapadék mennyiség kapcsolata Nyíregyházán.
8. A front-típusok és a napi, havi középhőmérséklet kapcsolata Nyíregyházán.
9. A szélenergia hasznosítás története Magyarországon (1990-2010)
10. Egy megyei nap- és szélenergia hasznosítási projekt elemzése, értékelése.
11. Szélerőmű-terv a Tarpai-hegyre (szélmérés, infrastruktúra vizsgálat, vázlatos telepítési terv, költségek, a termelt villamos áram becslése).
12. A zivatarfelhők gyakorisága
    Szabó Erika napp. (Kelet-Magyarországon)

1. A szélerőmű, mint turisztikai látványosság.

1. Kistérségi vizsgálatok (társadalom, gazdaság, területfejlesztés)
   Erdéfi Gergely Pál (Csengeri Kistérség)
   Karasz Gábor (Sz.-Sz.-B. megye)
   Gégény István Zsolt földr. (Nyírbátori kistérség, demográfiai vizsg.)
2. Régiók és kistérségek fejlettségbeli különbségeinek vizsgálata
3. A határ menti együttműködés egy konkrét esetének vizsgálata egy kistérség vagy egy település példáján
4. Nemzeti és etnikai feszültségek vizsgálata egy adott országában, vagy országrészben
   Mester Dávid (Szabadka etnikai térszerk. … 1920-tól)
5. Vallási konfliktusok vizsgálata
   Karahuta Dávid földr. (Nyírtelek)
   Béres Gergő földr. (Tiszavasvári kistérség)
   Kiss János földr. (Sz.-Sz.-B. megye)
   Vincze László földr. (Nyháza és Debrecen)

1. A turizmus helyzetének és fejlesztésének bemutatása egy kistérség vagy település példáján
   Molnár Mariann IFO II. évf. (Polgár Kistérség)

---

LETÖLTÉS