A szemináriumi és házi dolgozatok elkészítésének szempontjai
a Turizmus és Földrajztudományi Intézetben
A szemináriumi dolgozatok elkészítéséhez az Intézet összeállította a szükséges minimumkövetelményeket, amely minden az Intézet oktatói által meghirdetett képzési formára és tantárgyra vonatkozik, ahol írásbeli munkát kell beadni, és az illető oktató ennél többet nem kér.
Ezek alapján a szemináriumi dolgozatok terjedelme ábrák nélkül minimum 10 000 számítógépes karakter legyen szóköz nélkül. Ez szövegszerkesztett formában kb. 5 oldal, 12 pontos Times New Roman betűtípus, másfeles sortávolsággal, sorkizártan, minden lapszélen 2,5 cm terjedelmű margókkal. A címoldal kivételével az oldalakat számozni kell.
Az ábrákat, táblázatokat sorszámmal kell ellátni, és azokat a megfelelő helyen a szövegbe kell illeszteni. Ez alól kivétel lehet olyan kép, tábla, rajz, nagyméretű táblázat, amely mérete miatt nem illeszthető a szövegbe. Ez külön oldalon, vagy a munka végén mellékletben helyezhető el.
A dolgozat elkészítésénél kötelező szövegközi hivatkozásokat alkalmazni. Hivatkozni kell az adatforrásokra, az átvett illusztrációkra, valamint a téma elismert kutatói által leírt tudományos megállapítások átvételekor tartalmi és szó szerinti idézésnél egyaránt. Utóbbi esetben az idézett szöveget idézőjelek közé tesszük. Szövegközi hivatkozást a szerző vezetéknevével és a felhasznált irodalom kiadási évével tehetjük meg legegyszerűbben, pl. (Frisnyák S. 1995). Internetes irodalom esetén javasolt a lábjegyzet használata, s akkor a letöltött oldal elérési útja nem töri meg a dolgozat szövegét. Lábjegyzet egyébként használható a papíralapú hivatkozások helyett is. Ehhez a Word lábjegyzet formátumot használjuk.
A tanulmány végén irodalomjegyzéket kell feltüntetni, a kidolgozáshoz felhasznált publikációkból, a hivatkozott szerzők mellett azokra is, amelyeket fontosnak tartanak (minimum 3 nem internetes forrás kötelező!). Ha nincs szerző vagy szerkesztő, akkor a könyv, folyóiratcikk stb. címével helyettesíthetjük a szerző nevét, a névelőt figyelmen kívül hagyva. Az internetes forrásoknál nem elég a fő honlap szerepeltetése, hanem a konkrét anyag mélységéig kell hivatkozást feltüntetni (URL cím).
A tanulmány végén szereplő hivatkozások adatai: a szerzők neve, a publikálás évszáma, a cikk (könyv) teljes címe, a kiadás helye, a kiadó neve, a folyóirat/kötet címe (amennyiben cikkről, vagy könyvből vett tanulmányról van szó), periodika, oldalszámok
könyvcím:
Frisnyák S. (1995): Magyarország történeti földrajza. – Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. – 213 p.
könyvrészlet, tanulmánykötet
Szabó J. (1993): Antropogén geomorfológia. – In: Általános természetföldrajz / Borsy Z. (szerk.). – Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. – p. 500-518.
folyóirat
Székely A. (1969): A magyar középhegyvidék periglaciális formái és üledékei = Földrajzi Közlemények. – 93. köt. 3. sz., p. 272-289.
Internet:
A dolgozat értékelési szempontjai:
Az értékelésnél a hangsúly a hallgató önálló munkájára esik. Nem elég az Internetről letöltött vagy az adott folyóiratban szereplő tanulmányrészleteket egymás után illeszteni. A cél az adott forrásokból egy egységes, jól szerkesztett, gördülékeny stílusú, dolgozat szerkesztése a témának megfelelően összedolgozva. A szó szerint átvett anyagból készülő dolgozatok nem fogadhatók el, ahogyan a megfelelő hivatkozások és irodalomjegyzék nélkül készültek sem. Ezen hallgatóknak a tantárgy teljesítéséhez javítóvizsgát kell tenniük.
