SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK
2005/2006-os tanév
a Földrajz Tanszéken
(2007-ben és 2008-ban végző hallgatóknak)
Dr. Hanusz Árpád
főiskolai tanár
1. Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település társadalomföldrajzi elemzése és tanítása az általános iskolában (AC)
2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye falusi turizmusának fejlődése (egy konkrét kistérségben) 1992-től napjainkig (AC)
3. Falusi turizmus térhódítása és területi jellemzői Magyarországon (A)
4. A népi gasztronómia mint turisztikai vonzerő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (egy konkrét kistérségben) (A)
5. Örökségturizmus, kulturális turizmus lehetőségei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és az ismeretek felhasználása az általános iskolai oktatásban (AC)
6. Határon átívelő turisztikai kapcsolatok (A)
7. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy kistérségének komplex társadalom földrajzi elemzése és tanítása az általános iskolában (AC)
8. Természeti értékeik turisztikai hasznosításának lehetőségei a szatmári és beregi területeken (A)
9. Kastélyturizmus lehetőségei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (A)
10. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye periférikus területeinek gazdasági felzárkózása (A)
11. Az infrastruktúra változása a Beregi-Tiszaháton (A)
12. Az egészségturizmus fejlesztési lehetőségei Sz.-Sz.-B. megyében (A)
13. Sz.-Sz.-B. Megye természeti értékeinek bekapcsolása a turizmusba (A)
14. A Tisza mint összekötő kapocs a határon átívelő turisztikai kapcsolatokban (A)
15. Egy megyei kistérség komplex földrajzi bemutatása és tanítása az általános iskolában (AC)
16. Sz.-Sz.-B. megye természetvédelmi területei és az ökoturizmus kapcsolata, és felhasználása az általános iskolai tanításban (AC)
Dr. Dobány Zoltán
főiskolai docens
1. A Nyugati-Cserehát településeinek 18-20. századi történeti földrajza és tananyagként történő tanításának lehetőségei az általános iskolai földrajzórákon (AC)
2. A Rakacai-völgymedence 18-20. századi történeti földrajza és tanítása az általános iskolai földrajzórákon (AC)
3. Az Aggteleki-hegység településeinek 18-20. századi történeti földrajza és tanítási lehetőségei az általános iskolai földrajzórákon (AC)
4. A Tornai-dombság településeinek 18-20. századi történeti földrajza és tananyagként történő tanításának lehetőségei az általános iskolai földrajzórákon (AC)
5. Az Abaúj-Hegyalja településeinek 18-20. századi történeti földrajza és tanítási lehetőségei az általános iskolai földrajzórákon (AC)
6. A Szerencsköz településeinek 18-20. századi történeti földrajza és tanítása az általános iskolai földrajzórákon (AC)
7. A Hernád-völgy településeinek 18-20. századi történeti földrajza (A)
8. Hajdúnánás 18-20. századi történeti földrajza és tananyagként történő tanítása az általános iskolai földrajz órákon (AC)
9. Hajdúböszörmény 18-20. századi történeti földrajza és tananyagként történő tanítása az általános iskolai földrajz órákon (AC)
Prof. Dr. Frisnyák Sándor
professor emeritus
1. A Duna térformáló szerepe (895-1920) (A)
2. A Galga-völgy környezetgazdálkodása (18-20. század) (A)
3. A Gödöllői-dombság szőlő- és borgazdasága (18-19. század) (A)
4. A Zagyva-völgy tér- és erőforrás-használata a 18-20. században (A)
5. A Nyírség és a Felső-Tiszavidék piachelyei és piacközpontjai (18-19. század) (A)
6. A Hernád hidrogeográfiája (A)
7. A Rákos-völgy tórendszere (A)
8. A Csepel-sziget táj- és természeti erőforrásainak használata a 18-20. században (A)
Dr. habil Göőz Lajos
professor emeritus
1. Energiaerdők telepítési lehetőségei olyan területeken, ahol a mezőgazdasági termelés nem gazdaságos (A)
2. Javaslat biodízel üzem létesítésére (a feltételek és az adottságok egy adott és választott területen) (A)
3. Biogáz-üzem létesítési programja egy választott térségben (a dolgozatban a termelési feltételekről is részletesen kell írni) (A)
4. Egy energiaültetvények, főleg a „Szarvas-IV.” fű valamint a „Miscantus” termelésével összefüggésben, és ezek hasznosításának lehetőségei egy adott területen (A)
5. Komplex környezetvédelmi és idegenforgalmi fejlesztési program elkészítése Tiszadob és térségére, a termálenergia felhasználását is figyelembe véve (A)
6. Javaslat termálkertészetek megvalósítására olyan területen, ahol a termálkút kihasználtsága jelentéktelen, 5 % alatt van (A)
7. Javaslat vízenergia-hasznosítására, vízerőművek építésére Északkelet-Magyarországon (Felső-Tisza, Túr, Szamos és egyéb folyók figyelembe vételével) (A)
8. A biodízel mint a jövő energiaforrása (A)
9. A bio-üzemanyagok (alternatív hajtóanyagok) bemutatása és tanítása az általános iskolában (AC)
10. Bio-üzemanyagok hasznosítása hazai szénerőművekben (a kazincbarcikai, ajkai és a pécsi villamoserőmű tapasztalatai) (A)
11. A Föld-hő hasznosításának különböző adottságai és lehetőségei (A)
12. Egy adott körzet vagy település termálkútjának kémiai, fizikai és egyéb sajátosságai, jellemzése, különösen a hasznosításra való tekintettel (A)
13. A földi hő hasznosításának lehetőségei a fúrólyukas hőcserélő rendszerek révén (hőszivattyúk alkalmazásával) (A)
14. A napsugárzás hasznosításának lehetőségei, fotovillamos rendszerek révén (A)
15. A szakolyi hőerőmű létesítése és az ehhez kapcsolódó gazdasági beruházások a Dél-Nyírségben, a téma feldolgozása szakköri foglalkozás keretében (AC)
Dr. habil Kormány Gyula
professor emeritus
1. Miskolc és környékének természet- és környezetvédelmi problémái, feladatai és felhasználása a földrajzoktatás folyamatában (AC)
2. Az „Erdei iskolák” helye, szerepe a földrajzi ismeretszerzésben (A)
3. Lakóhelyem társadalmi-gazdasági adottságai és fejlesztési lehetőségei a XXI. század elején és felhasználása a földrajzoktatás folyamatában (AC)
4. A Beregi-síkság agrárföldrajzi adottságai és a fenntartható fejlődés lehetőségei és felhasználása a földrajzoktatás folyamatában (AC)
5. A Szatmári-síkság agrárföldrajzi viszonyai és fenntartható fejlődései lehetőségei, és felhasználása a földrajzoktatás folyamatában (AC)
6. A Beregi-kistérség és Kárpátalja közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztési lehetőségei a XXI. század küszöbén, és felhasználásának lehetőségei a földrajz-oktatásban (AC)
7. Lakóhelyem földterületének birtokmegoszlása 1945-től napjainkig és felhasználása a földrajzoktatásban (AC)
8. A Tisza-szakasz hullámtéri gazdálkodásának természetföldrajzi alapjai és felhasználása a földrajzoktatás folyamatában (AC)
9. A Tiszalöki Vízlépcső szerepe a Felső-Tiszavidék vízgazdálkodásában és ennek felhasználása a földrajzoktatás folyamatában (AC)
Dr. Kókai Sándor
főiskolai docens
1. Egy-egy megyei jogú város népesség- és településföldrajzi vizsgálata 1990-től napjainkig és felhasználási lehetőségei az oktatás folyamatában (AC)
2. Népesség és településföldrajzi vizsgálatok az Alföld mikro- és mezorégióiban a II. világháborútól napjainkig és tanítása a földrajz órán (AC)
3. Egy-egy történelmi nagyvárosunk településszerkezetének változása az elmúlt évtizedekben és tanítása a földrajz órán (AC)
4. Egy-egy alföldi város helye, szerepe és jelentősége a magyarországi település-hierarchiában és az ismeretek tanítása a földrajz órán (AC)
5. Lakóhelyem településfejlődésének elemei, morfológiai sajátosságai és funkcionális változásai a XVIII. század végétől napjainkig (csak városokra vonatkozik) és tanítása az oktatás folyamatában (AC)
6. Lakóhelyem társadalmi-gazdasági sajátosságai, változásai 1945-től napjainkig és felhasználási lehetőségei az oktatás folyamatban (AC)
7. Egy-egy alföldi város településhierarchiai helye és vonzáskörzetének vizsgálata (A)
8. A kisvárosok helye és szerepe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térszerkezetében 1990 után, és az ismeretek felhasználása a földrajzoktatás folyamatában (AC)
9. Agglomerációs és szuburbanizációs jelenségek a nyíregyházi település-együttesben (1970-2005) (A)
10. Nyíregyháza terület- és településformálódása 1990 óta (A)
11. Mátészalka településmorfológiai jellemzői és sajátosságai 1970-2005 között (A)
12. A hajdúvárosok helye és szerepe Hajdú-Bihar megyében és az ismeretek felhasználása a földrajzoktatásban (AC)
13. Tokaj központi szerepkörének változása 1970-től napjainkig és az ismeretek felhalmozása a földrajzoktatásban (AC)
14. Budapest első kerületének demográfiai jellemzői 1970-től napjainkig és az ismeretek felhasználása a földrajzoktatásban (AC)
Sütő László
tanársegéd
1. A szénbányászati tevékenység földrajzi szempontú vizsgálata Kazincbarcika példáján és ennek alkalmazása a környezetvédelmi problémák oktatása során (AC)
2. A külfejtések földrajzi, természetvédelmi szempontú vizsgálata az Upponyi-hegységben, és ennek alkalmazása a környezetvédelmi problémák oktatása során (AC)
3. Tájhasználati változások történeti földrajzi vizsgálata a Kelet-Borsodi-szén-medencében és ennek alkalmazása hazánk földrajzának oktatása során (AC)
4. Az egyedi tájértékek vizsgálatának földrajzi vonatkozásai és szerepük a földrajzoktatásban (AC)
5. Miskolc település környezetmodellje és értékei, s felhasználása a lakóhelyi ismeretek oktatásában (AC)
6. Tiszaújváros település környezetmodellje és értékei, s felhasználása a lakóhelyi ismeretek oktatásában (AC)
7. A mélyművelésű szénbányászat felszínformáló hatásának vizsgálata a Miskolc I. bányamező példáján és ennek alkalmazása a környezetvédelmi problémák oktatása során (AC)
8. Antropogén geomorfológiai vizsgálatok a Kelet-Borsodi-szénmedencében, s ennek szerepe a környezettudatos szemlélet kialakításában (AC)
9. Egyedi tájértékek felmérése az Egri-Bükkalja települései példáján és ennek alkalmazása hazánk földrajzának oktatása során (AC)
10. A természetjárás és a Bükki Nemzeti Park kapcsolatrendszerének földrajzi szempontú vizsgálata és oktatása hazánk földrajzában (AC)
11. Sziklamászó helyek természetföldrajzi vizsgálata és környezeti problémái a Bükki Nemzeti Parkban és oktatása hazánk földrajzában (AC)
12. Egy hazai település környezeti állapotának felmérése s ennek szerepe a környezettudatos szemlélet kialakításában (A)
13. Földtani természetvédelem lehetőségei valamely Nemzeti Park környezetében, s ennek szerepe a környezettudatos szemlélet kialakításában (AC)
14. A geokörnyezet szerepe egy hazai település fejlesztése szempontjából, s felhasználása a lakóhelyi ismeretek oktatásában (AC)
15. A szénbányászat történetének földrajzi szempontú értékelése egy borsodi település példáján és ennek alkalmazása hazánk földrajzának oktatása során (AC)
16. A földrajzi ismeretek szerepe a mindennapokban és ezek felhasználása a földrajz tantárgy oktatásában (AC)
17. A geokörnyezet szerepe Hajdúnánás településfejlesztése szempontjából, s felhasználása a lakóhelyi ismeretek oktatásában (AC)
Szepesi János
tanársegéd
1. A kőbányászat földtani értékfeltáró szerepének vizsgálata választott vulkáni/mészkő hegységben és a földtani természetvédelem szerepe az oktatási gyakorlatban (AC)
2. Felhagyott kőbányák rekultivációs problémáinak és hasznosíthatóságának vizsgálata a Tokaji-hegységben és alkalmazása a földrajz tantárgy oktatásában (AC)
3. Egy szabadon választott kistáj természeti értékeinek bemutatása és a felhasználási lehetőségei a helyi földrajzoktatásban (AC)
4. Egy szabadon választott település környezetgazdálkodásának bemutatása és alkalmazása helyi földrajz ismeretek oktatásában (AC)
5. Egy település hulladékgazdálkodása és a környezetvédelem aktuális problémainak szerepe az egészséges környezettudat kialakításában (AC)
6. Nyíregyháza ivóvízbázisának és szennyvízhasznosításának jellemzése és felhasználási lehetőségei az oktatásban (AC)
7. Térinformatika használata az önkormányzatok, kistérségek munkájában és felhasználási lehetőségei az oktatásban (AC)
8. A Tokaji-hegységi építő és díszítőkő bányászat és alkalmazási lehetőségei a helyi földrajz ismeretek oktatásában (AC)
9. Építő és díszítőkő bányászat választott vulkáni/mészkő hegységben és alkalmazási lehetőségei a helyi földrajz ismeretek oktatásában (AC)
10. Természetes építőanyagok felhasználása Nyíregyházán a városszerkezet fejlődésének tükrében és alkalmazása a helyi földrajz ismeretek oktatásában (AC)
11. A kerékpárturizmus helyzetfeltáró értékelése és határmenti fejlesztési lehetőségei a Zemplén-régióban, alkalmazása a helyi földrajzoktatásban (AC)
Vitányi Béla
óraadó tanár
1. A borturizmus hazai fejlesztési lehetőségei Tokaj-Hegyalján történelmi borvidéken. A borturizmus lehetőségeinek tanítása a magyarországi földrajzórákon (AC)
2. Szerencs idegenforgalmi fejlesztésének lehetőségei és oktatása a helyi tantervek alapján (AC)
3. Hegyalja népességföldrajzának jellemzése (A)
4. Kazincbarcika kistérség térségfejlesztési koncepciója (A)